Néhány jellegzetes partifecske fészkelőhely képe munkaterületeken

   Gyurgyalag üreg egy nyitottan hagyott régészeti szondázó árok falában, aminél jól látható a jellegzetes bejáró „sín”, amit az állat a lábaival alakít ki

Milyen fajok költözhetnek be a függőleges falakba?

• Legnagyobb egyedszámban, akár több száz párban is megjelenhet a partifecske (Riparia riparia). Ez a faj barnás háti színezetével és egy száraz, érdes, zizegő „zsrzs” vagy „csrip”, riasztáskor pedig egy jellegzetes „pritt hangjával könnyen elkülöníthető a többi fecskétől. Üregei kissé ovális bejárattal rendelkeznek és mindig kolóniában, csapatosan fészkel.

                                                              Partifecskék és jellegzetes, ovális költőüregeik

• Kisebb egyedszámban, akár magányos párokban is megtelepedhet Európa legszínpompásabb madara a gyurgyalag (Merops apiaster). E faj semelyik másik madárfajunkkal nem keverhető össze és szintén hamar elárulja jelenlétét jellegzetes lágy és csengő „prü” (vagy „prü-prü”) hangja. A gyurgyalag üregek általában kör alakú bejárattal rendelkeznek, melynek alján két sínszerű vonalat taposnak ki a madarak lábukkal. Ez a madár akár nagyon kicsi, 10-20 cm magas függőleges felületekbe is képes költőüreget vájni. Kedvenc fészkelőhelyei a homok és lösz területek.

                                          A gyurgyalag semmilyen más madárral nem téveszthető össze

• Legritkábban – főleg vizes élőhelyek, folyók közelében – megjelenhet a jégmadár (Alcedo atthis) is. Ez a faj sem keverhető össze más madárfajjal, hiszen háta gyönyörű csillogóan kék, hasa vöröses, hangja éles, sípoláshoz hasonlít. Általában magányos párokban költ.

                                               Jégmadár érkezik költőüregéhez fiókáit etetni

 Honnan lehet biztosan megállapítani, hogy lakottak-e az üregek?

Az üregek lakottságáról mindig természetvédelmi szakember bevonásával lehet meggyőződni. Ha parfal lakó madarak megjelenésének gyanúja merül fel a kivitelezést végző vállalkozókban, haladéktalanul szükséges értesíteni az adott projekten természetvédelmi/környezetvédelmi szakfelügyeletet ellátó kollégát. Amennyiben nincs ilyen, akkor az illetékes természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóságot.

Amennyiben pókhálós bejárattal rendelkező, vagy csupán 5-10 cm mély az üreg és jól látható természetes fényben a vége az üreg biztosan lakatlan, hiszen e fajok kb. 1 m mélyre ássák fészkeiket.

Más esetekben nem zárható ki teljes biztonsággal a fészkelés. Amennyiben nem mozognak madarak az üreg környezetében az sem jelenti azt, hogy lakatlan a fészek! Az ember jelenlétére gyakran óvatosabb viselkedéssel reagálnak a felnőtt madarak, ezért nem mutatkoznak az üreg környékén!

Mikor és mennyi idő alatt jelennek meg ezek a madarak? Meddig tart a költés?

A partifecske és a gyurgyalag messze délen telel. Általában április 15-től érkeznek meg a partifecskék, de a jégmadár már március végén, április elején is költésbe kezdhet, mivel nem vonul messzire, illetve számos példány áttelel. Így a munkaterületeken általánosságban március 15-től érdemes már odafigyelni a partfallakó madarak elleni védekezésre. E fajok általában kb. 1 m mély költőüregeket ásnak és ezek belső kamrájába rakják tojásaikat. Leggyorsabban a partifecske képes elfoglalni az alkalmas partfalakat.

A madarak akár néhány óra alatt birtokba vehetik a függőleges felületű létesítményeket és átlagosan 3-7 nap alatt ássák ki az egyes üregeket. A partifecskék korábbi fészkeik megsemmisülése esetén pótköltésbe is kezdhetnek, mely április közepétől akár június közepéig bármikor megtörténhet.

A partifecskék általában július 15-ig, a gyurgyalagok augusztus 15-ig reptetik ki fiókáikat, de a partifecskék és a jégmadár esetében gyakori másodköltés esetén e fajok is augusztus 15-20. között fejezik be fészkelésüket.

Tehát összességében március 15-től augusztus 20-ig fordulhat elő e fajok költése a munkaterületeken.

Milyen védettségi kategóriákba esnek ezek a fajok?

Hazai jogszabályok alapján a gyurgyalag fokozottan védett faj. Minden példány pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft

A jégmadár és a partifecske védett madárfajok. Pénzben kifejezett természetvédelmi értékük mindkét faj esetében 50.000 Ft.

Hogyan lehet ellenük védekezni? Miért kell védekezni ezen fajok munkaterületre történő beköltözése ellen?

• A partfalak függőleges felületeinek rézsűsítésével könnyen el lehet kerülni e madárfajok beköltözését a munkaterületre. Lehetőség szerint 45°-os, vagy annál enyhébb rézsűt érdemes kialakítani, illetve elkerülni az omlásokat, melyek során spontán is képződhetnek függőleges felszínek.
• A másik gyakori módszer a függőleges felületek lehálózása. Ezt azoknál a helyszíneknél javasolt alkalmazni, ahol nem oldható meg a rézsűsítés (pl.: árkok, utak, bevágások falai), mert a műszaki tartalom, vagy a terepadottság 90°-os felületet feltételez, ír elő.
• A munkaterületen időszakosan kialakított partfalakba (pl.: régészeti, vagy a közmű árkok, stb.) történő beköltözéseket könnyedén megelőzhetjük ezek március 15-ig történő visszatemetésével.
• Szintén fontos megelőzési módszer a környezettudatos ütemezés, azaz a fészkelési időszakon kívüli tevékenykedés. Augusztus 20 – március 15. között kizárható e fajok befészkelése, ezért javasolt ebben az időszakban végezni az időszakos partfalak kialakítását okozó tevékenységeket (pl.: régészeti munkák).

                                                         Védekezés és megelőzés letakarással, lehálózással

Milyen problémát, következményeket jelenthet e védett madarak jelenléte a munkaterületen, károsításuk figyelmen kívül hagyása?

A partfalakba fészkelő fajok megjelenése után az aktuális felületet érintetlenül kell hagyni a költési időszak végéig. Ez komoly ütemezési, anyaghasználati és organizációs problémákat keletkeztethet. Továbbá a zavartalanságot is biztosítani kell. Amennyiben az emberi zavarásra érzékenyebb gyurgyalag vagy jégmadár költözik be a munkaterületre, azok fészkelő üregeinek környékén kb. 25-30 m távolságban pufferzónát kell fenntartani, amin belül nem végezhető semmilyen munka, közlekedés. A partifecskék esetében kisebb, kb. 20 m-es pufferrel kezelendő a kolónia körüli élettér. Ez szintén okozhat számos problémát. Ezért mindenképp érdemes a konfliktusos helyzet kialakulását előbbi pontokban részletezett módokon megelőzni.

A partfal lakó madarak által lakott felületek szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett elbontása a madarak tojásainak és fiókáinak, esetleg a felnőtt kotló példányok pusztulását okozza. Mivel e fajok mindegyike védett állatfaj, károsításukat, sőt már költőhelyeik károsítását, zavarását is a törvény bünteti. Jogi értelemben a legnagyobb problémát az jelenti, ha a fokozottan védett gyurgyalag költőhelyeit, fészekaljait károsítják. Ezek a tevékenységek közvetlenül kimerítik a természetkárosítás vétségét, mely a BTK 242 § alapján bűncselekmény!

Emellett amennyiben az engedély nélkül elpusztított védett növény-, vagy állatfajok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett együttes összege eléri (vagy meghaladja) a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket (100.000 Ft), az okozott kár szintén kimerítheti a természetkárosítás vétségét, tehát a BTK 242 § alapján ez is bűncselekménynek minősül! A természetkárosítás bűntettének büntetése akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet!!!

Utóbbi bekezdésben foglaltak azt jelentik, ha például az 50.000 Ft természetvédelmi értékű partifecske csupán kettő egyede/tojása/fiókája bizonyítottan elpusztul, akkor könnyen elérhető ez az érték és máris bűncselekményt követ el, aki e fajok egyedeit károsítja.

A természetkárosítást észlelő természetvédelmi őrszolgálat vagy akár a civil bejelentésre kiérkező rendőrség feljelentéssel élhet, melyet komoly bűnügyi eljárás lefolytatása követ. Ezt semmiképp sem érdemes kockáztatni!

Mit tehetünk, ha beköltöztek a munkaterületre e fajok?

Ha mindezek ellenére aktívan használt munkaterületre beköltöznek védett madárfajok, akkor mielőbb értesíteni kell a területileg illetékes természetvédelmi kezelőt (nemzeti park), vagy természetvédelmi szakértő bevonásával kell a kolóniáról gondoskodni. Javasolt a fiókák kirepüléséig, általában augusztus 15-20-ig a terület zavartalanságát biztosítani, valamint kitáblázással, elkerítéssel jelezni a kivitelezésen résztvevők számára, hogy a területen védett madárfaj fészkel. Javasolt minél nagyobb, de legalább néhány tíz méter sugarú pufferzóna kialakítása, melyen belül semmilyen munkavégzés, emberi jelenlét nem történik.

           Ha már megtörtént a madarak megtelepedése, táblázással jelölhetjük a kolónia helyét

…és hogy miért is kell valójában vigyázni e fajokra (is)?

Valójában nem a fenti szankciók miatt szükséges óvni a partfal lakó madárfajok állományait. Hazánk és bolygónk biodiverzitása védelme szempontjából az emberiség és a teljes bioszféra közös érdeke e fajok védelme. Napjainkban egyre jobban kezdjük megérteni mennyire értékes is az ember számára (is) egy-egy faj. A partifecske például a természetes biológiai egyensúly fenntartójaként működik. Legfőbb ökológiai szerepe a rovarpopulációk szabályozása: naponta több ezer szúnyogot, levéltetvet és egyéb kártevő rovart fogyaszt el, ami természetes védelmet nyújt a mezőgazdasági területeknek és csökkenti a betegségeket terjesztő rovarok számát, ezáltal segít nagyobb termésátlagot elérni. Ha megfordítjuk ezt a dolgot és eljátszunk azzal a gondolattal, hogy mi történne e fajok jelenléte nélkül, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy hiányukat csak rovarírtó szerekkel tudnánk pótolni. Azonban e szerek rákkeltő, magzat- és idegkárosító hatásai megfizethetetlen károkat, emberéletek elvesztését okoznák, amik pénzben aligha fejezhetők ki és semmilyen módon nem pótolhatók.